ISKOLÁK / TEAMEK BESZÁMOLÁSI SZEMPONTJAI

 

1. Mit ért el az iskola a korai jelzőrendszer kialakítása tekintetében a CroCooS pilot projekt keretében?

• Eredmények

 

Kérjük, írjátok le röviden, milyen eredményeket hozott a pilot projekt az iskolátokban! Fejtsétek ki az eredményeket az intézmény, a tanárok, a diákok és a külső partnerek szemszögéből is.

 

1. Az iskola életében

A program beépült az iskola mindennapjaiba, a bejövő diákoknak megszerkesztett kérdőívvel kezdődik, a bejövő új diákok felmérésével folytatódik a 9. évfolyamos osztályfőnökök bevonásával. A mentor program keretében nagyon sok gyereket be tudunk vonni a programba. Bekerült a Pedagógiai Programunkba, és alapvető szemléletváltást eredményezett a tantestületben. Lehetőségünk nyílt arra, hogy létrehozzunk egy fejlesztőszobát, és egy klubszobát, a fejlesztéshez eszközöket, számítógépeket tudtunk beszerezni.

1. A tanárok hozzáállásában

A kollégák nagy része mentortanárként is dolgozik, ennek eredményeképpen jobb együttműködés, fokozott figyelem, és szemléletváltás jelent meg. Lehetőségünk nyílt olyan továbbképzések folytatására, melyek segítették mindennapi munkánkat, például a nehezen kezelhető gyerekekkel kapcsolatban is nagyon sok új módszert, és más szemléletet ismertünk meg.

1. A diákok életében

A lemorzsolódás látványosan csökkent azoknál a tanulóknál, akik részt vettek a programba, akik a figyelmeztető jeleket mutatták, és így a tool-k keretei között külön foglalkoztunk velük, mind bent maradtak az iskolában. Az általunk létrehozott mentorrendszer pedig nagyon sokat javított a tanár-diák kapcsolaton, olyannyira, hogy most már a gyerekek kifejezetten igénylik a személyre szóló odafigyelést, törődést.

1. A szektorközi együttműködés tekintetében

Itt elsősorban a külső munkahelyen gyakorlatot folytató tanulóink munkáltatóinál kezd kialakulni egy újfajta együttműködés, tervezzük, hogy meghívjuk ezeket a vezetőket egy bemutatkozó látogatásra, beszélgetésre, iskolánkban. Sajnos a gyámüggyel, a kormányhivatallal és a gyermekjóléti szervezetekkel kapcsolatunk csak a hivatalos levelezésre, néha telefoni kapcsolatra korlátozódik mivel ott tapasztalataink szerint egyrészt nagy a fluktuáció, másrészt e hivatalok nem látják szükségesnek, hogy bármilyen visszajelzést küldjenek felénk, és így e kapcsolata meglehetősen egyoldalú.

 

• Folyamatok

 

Kérjük, röviden írjátok le, melyek a pilot projekt végére megváltoztatott vagy újonnan bevezetett folyamatok az iskolában! Értelmezzétek a folyamatokat az intézmény, a tanárok, a diákok és a külső partnerek szemszögéből is, úgymint

1. a tanárok napi rutinjában bekövetkezett bármilyen változás:

Igen határozattan tapasztalható változás, most már célirányosan, szervezett keretek között foglalkozunk a gyerekekkel, kialakítottunk egy Crocus füzetet, ahol az adott szaktanár azonnal be tudja írni véleményét, észrevételét a gyerekkel kapcsolatban, és határozott szemléletváltás tapasztalható a kollégák között a problémák kezelésében is.

1. új módszerek a team munkában:

A füzetbe beírt tanulókkal kapcsolatban rendszeres munkamegbeszélések minden héten, itt kiszűrjük azon tanulókat, akik további odafigyelést igényelnek, és megtesszük velük a szükséges lépéseket. Ezen kívül mivel kialakítottuk a mentorrendszert a mentortanárok véleményét, észrevételeit is folyamatosan értékeljük, beépítjük a munkánkba, kivel kell intenzíven foglalkozni, mely területeken, kell –e bevonni a szülőt, netán más szervezetet.

1. fejlődés a tanárok vagy a tantestület kompetenciáiban a következő területeken:

Ezzel kapcsolatban nem győzöm hangsúlyozni azt a pozitív szemléletváltást, amelyet megéltünk, ebben sokat segített az a tanfolyam is, melyet a tantestület nagy része elvégzett annak érdekében, hogy jobban megértsük SNI, BT M-s tanulóinkat, nagyon sok új módszer, eszköz jutott így a birtokunkba.

1. új vagy rendszeressé vált (korábban csak alkalmi) minden diákor érintő megelőző intézkedések:

Már a beiratkozáskor sor kerül egy előzetes felmérésre, szűrésre a bejövő tanulóink kapcsán, itt egy kérdőívet is kitöltenek, elbeszélgetünk velük, igyekszünk kiszűrni már ott első körben azokat a gyerekeket, akikkel esetlegesen, lehet probléma, vagy nagyobb odafigyelést igényelnek, családi háttér, tanulmányi eredmények, SNI, BTM

1. egyéb…

A Crocus –team heti rendszerességgel tart esetmegbeszéléseket, ahol a mentorok a személyes tapasztalatok, és a Crocus füzetbe történő beírás kapcsán eldöntjük, mely gyerekeknél van szükség valamilyen beavatkozásra. Szükség esetén szerződést kötünk a tanulóval, kap egy füzetet, melyben minden órán a tanár beírja tapasztalatait, és ezt minden héten bemutatja a team részére. A mentorok jelzéseit is értékeljük, illetve az osztályfőnöknek azonnal jelezzük, ha valamelyik gyerekkel bármilyen problémát észleltünk.

• Intézményi fejlesztési terv a lemorzsolódás megelőzése érdekében

1. Követte az iskola a projekt során készített intézményi fejlesztési tervet?

Részben követtük az eredeti fejlesztési tervet. Ott azt tűztük ki célul, hogy egy kilencedikes osztálynál a lemorzsolódást leszorítsuk 20 %-ra. Kiépítsünk egy teamet, létrehozzunk egy fejlesztőszobát, és egy klubszobát, olyan eszközöket, szerezzünk be, mint például számítógépeket, projektorokat, egyéb szemléltető eszközöket, melyek segítenek a fejlesztő, felzárkóztató munkában. Továbbképzéseket is terveztünk a kollégák részére

Annyiban tértünk el az eredeti tervtől, hogy később kibővítettük és nemcsak a 9/4 osztályt, hanem a többi elsős osztályt is bevontuk a projektbe, illetve nemcsak a team, hanem gyakorlatilag az egész tantestület részt vett és vesz a munkában a mentor program keretei között.

 

 

 

1. A terv mely céljai kerültek megvalósításra?
2. A lemorzsolódás látványosan csökkent, oly módon hogy a tanulók jelentős része bent maradt vagy az intézményünkben nagy többségük, vagy más iskolában volt, aki folytatta tanulmányait. Mind a fejlesztő, mind a klubszoba elkészült, az eszközök nagy részét is beszereztük, a továbbképzések is megvalósultak.

 

1. Hogyan tervezitek biztosítani a korai iskolaelhagyást megelőző jelzőrendszer fenntarthatóságát?

 

Mindenképpen célunk a hosszú távon történő fenntartása a programnak, hiszen ez a program elindulás volt az úton, de nem maga az út egésze. Fenn kívánjuk tartani a mentorrendszert, mely aktív élő kapcsolatot biztosít a tanár és a diák között, és a legnagyobb szerepet játszotta abban, hogy a program ilyen sikeres volt nálunk. A kollégák megváltozott szemlélete a továbbképzések során megszerzett nagyon hasznos ismeretanyagot be kívánjuk építeni a mindennapjainkba a gyerekekkel való foglalkozásokba. Továbbra is fenn kívánjuk tartani a bejövő tanulók szűrését, a kilencedik osztályok tanulóinak fokozott figyelemmel kisérését itt a mentortanárok jelenlétét, az aktív élő információcserét az osztályfőnökök, kollégák között és természetesen használni kívánjuk azokat az eszközöket is melyeket a program a kezünkbe adott.

 

1. Mi segítené az elért eredmények továbbfejlesztését?

A mentortanári rendszer további fejlesztése, ha lehetőségünk lenne arra, hogy órai keretek között történjen meg a gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása, esetleg órakedvezmények biztosítása a mentortanároknak, vagy plusz anyagi juttatás. Ekkor ki lehetne terjeszteni minden osztályra a mentortanári rendszert,

• Az iskola korai jelzőrendszere

1. Hogyan írnátok le a diákok lemorzsolódásának megelőzésére iskolátokban kifejlesztett korai jelzőrendszer 5 kulcselemét a nevelőtestület egy új tagjának?

–A beérkező tanulók előzetes szűrése már az iskolába történő belépéskor egy teszt és személyes beszélgetés során

-A vészjelek azonnali rögzítése (pl.: hiányzások, magatartásváltozás, tanulmányi eredmények romlása)

-A vészjelek eljuttatása a team, és az osztályfőnök részére

– A tanuló kiválasztása, bizalmi ember kijelölése

-A beszélgetés követően egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a tanuló nyomon követése, az eset lezárása

1. A rendszer mely eleme (i) vár (nak) még kifejlesztésre?

A többi kollégával való együttműködés pontosabb kidolgozása, ne sikkadjon el egy jelzés sem!

Tágabb esetmegbeszélések akár egy-egy bejövő osztály minden tanárának bevonásával. Tágabb esetmegbeszélések meghatározása, egy olyan tool, mely ezt dolgozza ki. Az éves munkarendbe ezeknek a megbeszéléseknek az egész rendszernek a beépítése.

 

 

 

2. Melyek voltak a fontosabb tevékenységek iskolátokban a pilot projekt során? Kérjük, röviden írjátok le, hogyan történt például a veszélyeztetett diákok azonosítása, hogyan támogattátok őket, hogyan zajlott az egyéni fejlesztés folyamata, mik voltak a team munkájának módszerei, hogyan tartottátok a kapcsolat a külső partnerekkel, stb.

 

• A tanárok szemszögéből

Bevezettük az ún. Crocoos füzetet, melybe minden tanár beírta, ha valamelyik gyerek szerinte vészjelzést produkált, emellett az osztályfőnök folyamatosan együtt dolgozott a teammel és azonnal jelezte a problémákat. A heti team megbeszélések alkalmából született döntés arra, hogy kit veszünk fel a programba, Ekkor megtörtént az adatgyűjtés, a bizalmi ember kiválasztása, az esetgazda kijelölése. Létrejött az egyéni fejlesztési terv, szerződést kötöttünk a kiválasztott személlyel, melyet a szülő mindig támogatott, ekkor már a szülőket is sikerült legalább támogatói szinten bevonni. A szerződés betartásának nyomon követése egy kis füzet, és a tanulóval való folyamatos megbeszélések során. A szerződés felülvizsgálata, ha kellett, módosítása, a folyamatos nyomon követés.

 

• A diákok szemszögéből

 

A gyerek a kiválasztása után találkozott a mentorával, aki folyamatosan figyelemmel kísérte, akivel meg tudta osztani gondjait, és aki figyelmeztette folyamatosan a megkötött szerződés betartására. A tanulók nagyon igényelték ezt a fokozott figyelmet, még a legproblémásabb tanuló is így bent tudott maradni az iskolában.

 

• Bármelyik egyéb szereplő szemszögéből

 

A szülők nagyon pozitívan fogadták azt, hogy gyermekükkel külön foglalkoznak, és kiemelt figyelmet kapnak az iskolában. Minden esetben támogatták a mentorálási folyamatot, és aláírták a szerződést, sőt nagyon örültek ennek a külön figyelemnek, és minden esetben pozitív változásról számoltak be. Ez elősegítette a szülő és az iskola kapcsolatát is, a szülők hozzáállása is pozitívan változott és az iskolai „én „kép is erősödött.

 

3. Kérjük, soroljátok fel, milyen jelzéseket tekintettetek figyelmeztető jelnek a lemorzsolódással/kimaradással veszélyeztetett diákok beazonosítása során?

-A hiányzásokat számának váratlan és indokolatlan megnövekedése, nem volt igazolás, sok esetben a szülő nem is tudott a távolmaradásról

– A tanulmányi eredmények romlása

– A magatartásban bekövetkezett fordulat

– A társas kapcsolatok beszűkülése

-A peremre szorulás

 

 

 

 

4. A korai jelzőrendszer kiépítésének folyamata hatott-e a következő kapcsolatokra: diák-tanár, tanár-tanár, diák–iskola, család-iskola, iskola-helyi szereplők/partnerek? Írjátok le, mely viszonyok és hogyan vannak változóban.

Az előzőekben rögzítettek szerint elsődlegesen a diák-tanár kapcsolatban következett be gyökeres változás a mentorrendszer bevezetésével. A kollégák szemlétet változása miatt az információ áramlás is megváltozott mely pozitívan hatott a tanár-tanár kapcsolatra. A diákoknak javul az iskolához való viszonya, és némi javulást sikerült elérni a szülő és iskola, illetve a szülő-tanár kapcsolatokban is.

 

5. A bevezetett szakmai anyagok megfelelősége és hasznossága
   • Útmutató

Meddig jutottatok el saját korai jelzőrendszeretek kiépítésében? Voltak-e kihagyott lépések, illetve módosítottatok-e a lépések Útmutató által javasolt sorrendjén?

Nem változtattunk az Útmutató által történő lépéseken mivel azt hasznosnak és megfelelőnek találtuk, ugyanakkor kiegészítettük a mentor tanári rendszer bevezetésével.

 

• Eszközrendszer
  1. Mely eszközöket használtátok a projekt ideje alatt? Melyik működött jól, és melyik nem? Vannak-e le nem fedett területek (hiányzó eszközök)?

A tool-ok, melyek rendelkezésünkre álltak tapasztalataink szerint működtek, ami nem lelhető fel, és amit hiányoltunk a tantestület bevonására szolgáló eszköz. A tantestületi motivációt fejlesztő eszköz. A kibővített team munkamódszereire, információ áramoltatására szolgáló eszköz.

 

1. Van-e olyan eszköz, amelyet a team fejlesztett ki vagy ajánlott fel az Eszközrendszer gazdagítására? Melyek ezek, és a jelzőrendszer kiépítésének melyik szakaszában használhatók?

 

Amely nálunk alakult ki egyértelműen a mentorrendszer kiépítése és sikeres működtetése volt az egész iskola és a gyakorlatilag majdnem teljes tanári kar bevonásával.

Készült egy részletes szociometria, a projektbe bevont osztályok vonatkozásában, melyek tapasztalatait beépítettük a kérdőívekbe, az osztályszabályok felállítása, és egyéb visszacsatolásokba.

 

1. A Tempus Közalapítvány által fejlesztett figyelmeztető szoftverrel kapcsolatban milyen tapasztalataitok, észrevételeitek vannak?

 

A szoftvertől nem kapunk semmilyen visszajelzést és így ez alapján a jelzőrendszer nem működik, nem tudjuk, hogy az általunk beírt adatok nem alkalmasak a jelzés kiváltására, vagy nincs olyan adat mely kiváltaná a jelzést. A visszacsatolás hiánya miatt nem igazán értjük e szoftver jelentőségét.

 

 

 

 

 

 

• Egyéb szakmai háttéranyagok hasznossága (pl. a Tudástár elemei)

Mind az útmutató vélhetőleg a teljességre törekvés okán túl hosszúra sikeredett, egy átlagos tanárnak nincs annyi ideje, hogy ezt alaposan áttanulmányozza.

Egy lényegre törőbb, tömörebb változat valószínűleg sokkal használhatóbb lenne.

 

6. A szakmai támogatás megfelelősége és hasznossága (mi működött jól és miért, mit lehetett volna jobban csinálni, és hogyan, stb.). Képzeljétek el azt a helyzetet, hogy lehetőség kínálkozik arra, hogy tapasztalataitok alapján tanácsokat adjatok a nemzeti oktatási rendszer fejlesztőinek (kérjük, ne minősítsétek a személyeket, akik részt vettek a folyamatban mint mentor vagy nemzeti koordinátor).
   • Mentorálási folyamat

Úgy gondoljuk ezt a mentorálási folyamatot nemcsak ennél a programnál lehetne használni, felbecsülhetetlen volt az a segítség, amit a mentorálási folyamat nyújtott számunkra, mindig volt kihez fordulni, azonnali visszacsatolás állt rendelkezésünkre, gyors, és pontos, szakmailag megfelelően alátámasztott információkat kaphattunk így. A folyamatos visszacsatolás és támogatás a motivációnkat is erősítette.

• Egymástól tanulási alkalmak (PLAk)

Ezek az alkalmak rengeteg hasznos ötlettel, tapasztalattal szolgáltak, úgy véljük nagyon hasznosak voltak és sokat tanultunk egymástól, Mindenképpen a program, és egyéb programoknak is elválaszthatatlan része kell, hogy legyen. Az egymástól való tanulás azért is nagyon hasznos, mivel gyakorlati tippeket, ötleteket tudunk kapni, olyasmit, amit mások már kipróbáltak, és el tudják mondani tapasztalataikat, ötleteiket azzal kapcsolatban, és azt is mit, és miért csinálnának ugyanúgy, vagy másképp.

• A nemzeti koordinátortól kapott támogatás

Nagyon pozitív és támogató volt. Kiemelt figyelmet fordított igényeinkre, kéréseinkre. Tapintatosan, de nagy odafigyeléssel segített, hívta fel a figyelmet esetleges hibákra, hiányosságokra, és arra, hogy hogyan lehetne esetleg még jobban csinálni.

Tényleg mindent megtett a projekt minél jobb működésért.

• Bármilyen egyéb támogatás

Ami hiányzik az idő és a pénz. A projekt éppen hogy elindult, ennek az útnak úgy érezzük, még csak az elején vagyunk, korántsem a végén. Akkor lehetne igazán eredményeket felmutatni, és a továbbfejlesztést kidolgozni, ha nem ilyen rövid idő állt volna rendelkezésünkre.  Minimum még két év, amely időtartam alatt lehetőségünk lett volna egy teljes évfolyamot a belépéstől egészen a kilépésig tanulmányaik befejezéséig végigkísérni,  és akkor lehetett volna látni, hogy hosszú távon a projekt milyen eredményeket képes elérni, ezért is kívánjuk a saját iskolánkba a bevált eszközöket, eredményeket, a teamet a mentorrendszert mindenképpen fenntartani.

Sokkal több pénzt is fel tudtunk volna használni további fejlesztésekre esetleg a bevont jelenleg ingyen dolgozók kollégák dotálására.

 

 

 

 

• Melyek voltak a kritikus pontok és/vagy fordulópontok a folyamat során? Melyek azok a dolgok, amelyeket a team és/vagy az iskola vezetése egy következő alkalommal ugyanígy csinálna, mik azok, melyeket máshogy tenne, és melyek azok, amiket egyáltalán nem csinálnának?

Amit mindenképpen fenn kívánjunk tartani a megújult szemléletet, a sikeres mentorrendszert a továbbképzéseket, a jól működő teamet. Továbbra is használni akarjuk azt az eszközrendszert, amit a projekt a kezünkbe adott, a kialakult intézményi kereteket.

Amit problémának látunk a motiváció hosszú távon történő fenntartása olyan körülmények között, hogy a kollégáink nagyon leterheltek a 26 óra mellet nem sok energia marad plusz munkákra, igazi szakmai és emberi odafigyelésre, pedig itt is ez lenne a lényeg. Nem kellene, hogy a mennyiség a minőség rovására menjen. A csoport bontások a mentorrendszer azt bizonyította, hogy a gyerekek akkor tarthatók bent a rendszerben, ha több figyelmet és törődést kapnak, ha lehetőségük van arra, hogy a hiányos ismereteiket, akár személyes foglalkozás keretében is pótolják, anélkül hogy esetleg társaik kigúnyolnák őket. Ha igazi sikereket akarunk elérni, akkor tudomásul kellene venni, hogy mind a tanárokat, mind a tanulókat jobban kell motiválni. A mentorrendszert :két tanár egy órán, a csoportbontásokat fel kell használni, akkor tudunk minél több gyereket bent tartani az iskolában és igazi sikerélményhez juttatni őket.